Terepjáró

Terepjáró – Honda Nx650 Dominator (1999)

Peter Limmert – Motorrevü (1999)

 

A Honda 1988-ban nagy önbizalommal Dominator néven küldte piacra addigi legnagyobb egyhengeresét, s mint kiderült, jogosan. Megjelenése után az összes összehasonlitó teszten kenterbe verte a konkurenciát. Tiz év elteltével a Dominatort nemcsak még mindig gyártják, de a sok modern motor ellenére, tartja a frontot. Az egyhengeres fő ütőkártyája a kiegyensúlyozott természete. A Dominator formatervezése is jól sikerült, jellegzetessége a magasan elhelyezett két kipufogó végcső.

Olyan benyomást kelt, mintha funbike-nak készült volna a fagyizó elé, ám nyomatékos motorja, valamint utcán és közepes terepen egyaránt nagyon jól kezelhető futóműve univerzális zsenivé tették. A jó fékek és a jól hangolt rugóstagok még kellemesebbé teszik a benyomást.
Hosszú gyártásai ideje ellenére a Dominator csak kevéssé változott.

1990-ben minden országban megkapta az eredetileg svájci piacra kifejlesztett szekunder légrendszert, ettől az éjvárattól kezdve viszont nem állitható a hátsó csillapitás. A szigorúbb környezetvédelmi előirásra 1991-ben áthangolt karburátorral és kipufogóval reagált a gyár, igy a teljesitménye 45-ről 44 lóerőre csökkent. 1992-ben 13-ról 16 literre nőtt a tank, ezzel együtt egy vaskosabb, az indexeket is magában foglaló idom került a Domira. Sajnos ettől az évtől a berúgókar is lemaradt, amit főleg azok hiányolnak, akik hosszú állásidő után csak nehezen tudják inditani motorjukat. 1996-ban áthelyezték a Dominator gyártását az olasz atessai Honda-gyárba. Itt új rozsdamentes acél kipufogót és ismét karcsúsitott idomot kapott, és a lira kedvezőbb árfolyama miatt, az ára is csökkent.

A Dominatorral sokat túráznak, és ilyenkor autópályán nemegyszer teljes gázzal hajszolják. Az egyhengeres motoroknak ez többnyire nem erős oldalluk, de az NX ezt is gond nélkül tűri. Dugattyúcsere nélkül úgy 60 000 km-t bir, és szintén hosszú élető a bonyolult hengerfej, amelyben egy felül fekvő vezérműtengely egy és kétkarú himbákon vezérel négy radiálisan elhelyezett szelepet. Csak a 3000 kilométerenkénti, rendkivül rövid olajcsere-intervallumok veszik el a spórolós pilóták kedvét, de ajánlatos rendszeresen kontrollálni az olajszintjét, különben a dugattyú és a hengerfej komoly sérülést szenvedhet.
Akik sokat használják az NX-et terepen, azok általában a hamar elduguló légszűrőt kritizálják, mivel a légszűrődoboz a kerék felől nincs jól letakarva, és a felkavart por egyből a szűrőbetétbe kerül. A túrázóknak meg a túl keskeny ülésekkel van bajuk, mivel kétszáz kilométer után igencsak kinozza az ülőizomzatot. Mindez csekélységnek számit egy jól sikerült motornál. A Dominator fő előnye a hátránya is: nagyon tartja az árát, és a kinálat nem egészen elégiti ki a keresletet.


Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .