III. Pécs-Mecsek Dominator túra. 2009. Április

III. Dominator Klub túra.

2009. Április.18.

Pécs-Mecsek.

Megpróbálok a bár már nem túl friss élmények alapján egy túrabeszámolót írni a Mecseki túráról
A túra kiindulási pontja Paks volt , 10:00 környékén már mindenki megjelent a találkozóhelyként meghirdetett ÖMV kúton !

OMV kúton

A távnak 10motorral vágtunk neki ebből 7 Dominator volt. Az első szakasz egy meglepetés volt, a paksi lakótelepet elhagyva kezdődhetett a homokozás. Laza mély homok várta a sivatagi hajókat, itt mindenki fix kormánycsapágyat szeretett volna, páran belefáradva a kormánnyal való birkózásba lepihentek kicsit a Délibábos Paksi Ürgemezőn, köztük megemlíteném Csoki barátomat (Freewind) aki kapva az alkalmon végre kipróbálta a partizást, kedvesét és motorját egyszerre fektette meg .

A táj változatos volt mező, erdő, fenyves , úton keresztbe átugráló őzek stb.  A csapat kissé lassan és nehézkesen haladt , ezt megbeszéltük, és a nem jól megválasztott guminyomás számlájára írtuk. A túravezető egy útelágazásnál kissé elbizonytalanodva pihenőt hirdetett, itt mindenki kedvének és vérmérsékletének megfelelően nekiállt a Striptease-nek , amiben persze Mpeti barátom felülmúlhatatlan, ő az egy túrán belül legtöbbször öltöző ,és vetkőző endurós cím birtokosa, még jó hogy a ruhájából is vagy 8réteg kizippzározható. A szakasz végén homokosan ,(NA NEM ÚGY!) és izzadtan megérkeztünk Bikácsra.  Az egyik Domis megjegyezte már tudja miért sírnak néha a Dakaron a kimerültségtől , én örültem ,hogy már a szakasz elején sikerült neki átélni ezt a érzést! Miután kiszórtuk „cipőcskéinkből” a homokot, mint az ovisok a homokozó szélén, elindultunk a 63-as úton Szekszárd Szálka irányába. Szálkán a tavaknál egy kis megálló következett, Mpeti biztatta a társaságot, hogy vágjunk neki a parkolóban található kb 8m magas 60 fokos agyagfalnak, hát majdnem úgy járt mint Okoska a törpfaluban (akinek nincs gyereke elárulom ,ilyenkor szokott repülni és fejen landolni)!

A homokfalnál

Miután sikeresen nem másztuk meg a falat, nekiláttunk szelni a sok kanyart, míg meg nem érkeztünk Bonyhádon egy kis piros sárga kagylójelű házikóhoz, amiből egy fura külsejű kantáros nadrágos morcona ember lépett elő aki imígyen szólt „segíthetek”, de mivel volt velünk egy profi kutas elhajtottuk! A lovakat megitatva, felfrissülve nyakunkba vettük a 6-os utat és irány Pécs. Pécsen nem ki feltűnést keltve végig gurultunk, egészen az Orfű felé vezető szerpentines út kezdetéig , ami kedvelt rally helyszín is. Itt mindenki nekiláthatott a szögletesre kopott gumi élének lefaragásához hosszú szűk kanyargós szerpentin vezetett hol fel, hol le, míg meg nem érkeztünk Orfűre. Itt első utunk a kilátóba vezetett és mindenki kedvére kiélhette fotós vénáját, fentről nézve a motorjaink játékszernek tűntek, mintha csak úgy zsebre vághatnánk őket.

Kilátó

A meghitt csendet valami morajlás zavarta meg, mindenki kémlelte az eget , de rájöttünk ,hogy csak a gyomrunk volt ugyanis már 2 óra körül járt az idő. Meg is szálltuk gyorsan az Innen kb. 4km-re lévő Muskátli vendéglőt, amely híres medvehagymás ételeiről ,amiből az ínyenc csapat szépen be is lakmározott.

Muskátli vendéglő

Kis ejtőzés után tele hassal kissé nehézkesen megindultunk Magyaregregy –Mánfa irányába, ezen a szakaszon hamar felébredtünk, mert szintén jó kanyargós az út vonalvezetése.  Zobákpusztánál felkanyarodtunk egy rossz minőségű kis betonos erdei útra, ami egyenesen a Máré Várához vezetett, ezen az úton a csapat egy kis akadályversenyt is rendezett, tovább mélyítve a sorompók melletti árkot, így segítve a Közútkezelők munkáját. Máré várát megcsodálva találtunk rá az egykori Várkapitány sisakjára és fegyverére, ekkor sokunkból kibújt a gyerek és már pózoltunk is a kőfalon.

Vasabi beöltözve

A jelmezversenyt Szicsu nyerte, na nem azért mert neki állt a leg jobban, hanem mert az öreg idegenvezető elmondásai alapján, aki egyébként cipészmesternek nézett ki , arra következtettünk hogy hozzánk hasonló magas emberek akkoriban nem éltek . A kulturális program után Bonyhád- Szekszárd-Paks útvonalon irány haza. Paksnál az Atomerőmű parkolójában még megálltunk egy közös fotóra, de akaratunkon kívül ezzel felkeltettük a szemfüles biztonsági őrök figyelmét, akik szemmel láthatóan a messzeségből kémlelték a veszélyességi együtthatónkat, miután meggyőződtek róla hogy nem ZÖLDEK, és nem Japán turisták vagyunk, (Bár a Stancy azért gyanúsan ferde szemmel nézett) hanem ártatlan motorosok visszavonulót fújtak! Innen elgurultunk a Reggeli találkapontként megjelölt ÖMV kúthoz, kis pihenő és sok sztorizgatás után érzékeny búcsút véve egymástól mindenki megindult hazafelé, azt talán nem is kell mondanom, hogy én értem haza elsőként! Jó kis túra volt, Jó csapattal, köszönöm!

Vasabi

A túrán készült felvételek megtekinthetök itt.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .